Gozo blogja

Végre sikerült  a reggeli Beágyazott vizsgám, igaz elég kalandosan és kis tanári engedékenységgel.
Természetesen olyan feladatot adtak amit nem néztem át, gondolván olyan úgyse lesz. Hát lett. De nem adtam fel. Az órai anyagokból sikerült annyit összehoznom, hogy már majdnem ment. Azért beadtam és a javítás során vettem észre mi volt a hiba amiért elötte nem csinálta a dolgát. Rendesek voltak a vizsgáztatók, mert 1 jegy minuszért engedték kijavítani. Igaz így csak 3-as lett a beadott programért kapott +2 jeggyel együtt, de ez nem igazán érdekelt. Végre foglalkozhatom a családdal, a sporttal no és a szakdolgozattal :-(
Holnap kiugrunk Bécsbe a családdal, kicsit felruházkodni. Igo előkészítve, Euro betárazva!

Ma megjött az új mobiltelefonom. Nokia 6120 classic. Elég sokat tud, kicsivel többet mint a Motorola de én nem fogom kihasználni. A telefon telefonálásra való.
Még az is lehet, ha nem barátkozom meg a pici gombajaival, marad nálam a Motorola és Évike megkapja a 6120-at.
Más. Holnap ismét megpróbálkozom a Beágyazott szoftverek tárggyal. Igazából az zavar, hogy már nincs mit gyakorolnom. No nem azért mert annyira profi vagyok, hanem azért mert a 60 percbe szerintem igy sem fogok beleférni. Pedig egész jó dolgokat csináltam már meg a Eclipseben. De ez nem elég, gyorsnak is kellene lenni...

Hoppácska, a tegnapi nap kimaradt.
De sokat úgy sem tudtam volna írni. Szokásos kedd: meló, english, meló,sipirc haza, tanulás.
Beágyazottat gyűröm. Ha nem lenne a 60 perces idő limit nem félnék, de van...
Ja és szóltak, hogy megjött az új mobilom. Szerdán elhozzák a kollégák az Infoparkból.
Már kiváncsi vagyok, nomeg Évike drága is. Úgy látszik a Sony K700 nem tetszik neki :-)

Tegnap nem történt semmi különös. Itthon senyvedtem. Próbáltam tanulni, de se kedvem, sem energiám nem volt hozzá, így csak próbálgattam a dolgot. Az idő elment viszont sok mindent nem  tettem hozzá a tudásomhoz.
Ma délelött kicsit Java ME-ztem, aztán ebéd után megint útra keltünk.  Elmentünk Pápára  az én nagyszüleim és Szilba a feleségem nagyszüleinek a sírjához. Vitünk virágot és kisebb karbantartást tartottunk. Hazafelé Csornán bevágtunk pár gombócot a Kugler féle finom fagyiból.
Holnap menni kell dolgozni, néha azt is kell, nem lehet mindig csak tanulni...

A mai nap a tegnapival ellentétben remekül sikerült. Tettünk egy kirándulást egy ismerős családdal. Meglátogattuk az alcsútdobozi arborétumot. Szép hely, méltatlanul kevés látogatóval. Nagy területen fekszik és a növényeken kívül még vannak érdekes helyek is. Medve ház, játék ház, tavacska a közepén szigettel, a vízben rengeteg breki. Sajnos a kúriából a II világháború és a kommunista bagázs csak a homlok falat hagyta meg. Érdekes és szomorú látvány. Az emberi hülyeség mementoja. Szép épület lehetett valaha... :-(
Ezután meglátogattuk a nartonvásári Brunszvik kastélyt. Ez szép állapotban maradt meg és gyönyörű a parkja.
Nem volt elég a kirándulóknak a sok kellemes séta: haza felé útba ejtettük Csókakőt. A vár romjainak tövében szép pihenőhely kiépitett parkolóval. tűzrakó hellyel fogadott minket. Felmásztunk a várhoz is. Most újítják fel, így még nem tökéletes, de a kilátás sok mindenért kárpótolja az embert. Megbeszéltük, hogy ide még visszatérünk egy szalonnasütős, környéket bebarangolós kirándulásra a közeljövőben.
Autó remekül viselkedett, átlag fogyasztás a 250 kilométeres út alatt 5.9 liter/100 km lett. Szeretem ezt a bocit...
Szóval remek nap volt, még több ilyen kéne.

Ma nincs igazán jó napom...
Reggel megvágtak a beágyazott vizsgán. Nagyon nem szeretem az ilyen 60 perc alatt kalapálj össze egy programot jellegű vizsgákat. Jó munkához idő kell. Főleg nekem. Kicsit félre is értelmeztem a kért program leírását, túl bonyolultra vettem és eli ment az időm. Még így is majdnem sikerült befejeznem, de inditáskor mindig elszállt a wtk nullpointerexception-el. A legjobb hogy még most sem jöttem rá, hogy mi okozta,mert egy új projektet kezdve hasonló osztályokkal tökéletesen fut a program. Igaz itthon sem 60 perc alatt végeztem... De legalább sikerült megcsinálni.
Mindegy gyúrok rá tovább és egy hét múlva ismét megpróbálom.
Ma talán végre eltudok menni edzésre is. Jó lenne mert már eléggé zsibbad az agyam a sok maszlagtól.
Holnap meg kirándul a család. Irány az alcsútdobozi arborétum. A képek alapján amit a neten láttam szuper kis hely. Majd meglátjuk milyen lesz élőben.

No itt vagyok ahogy ígértem.
Mai nap futkosással fog telni. Még szerencse hogy szabin vagyok. Elmegyek angolra, aztán rohanok hogy az autót felrakassam fékpadra, mert 14.-én viszem műszakira. Remélem minden rendben lesz, mert most nem terveztem beruházni. aztán még jó lenne készülni a holnapi Beágyazott programozás vizsgára is, mert ha nem sikerül legalább egy kettest összehoznom, akkor mit sem ért a beadott féléves feladatom.
És kéne foglalkozni a szakdolgozattal is, mert június elejéig kéne produkálnom pár oldalt abból is Raffai tanárnőnek. Majd valahogy csak meglesz, de szakirodalom az alkalmazás integráció témaköréből az nem sok van. Majd ha minden jól megy az enyém lesz az... Na jó ez csak vicc volt.

Nem is olyan nehéz...
Gondoltam egyet és létrehoztam ezt a blogot. No jó, igazán bevallhatom, hogy Siz barátomtól (siz512.blog.hu)kaptam hozzá kedvet.
Tényleg egyszerű, így rácáfoltam az ismert mondásra.
Hogy mit fogok írni ide? Azt majd a jövő eldönti. Minden esetre a lehetőség most már adott. Csak ne tessék lustának lenni!(mondja a belső énem...) Majd próbálok nem az lenni, no és időt szakítani erre a tevékenységre, mert abból van a legkevesebb.
Hogy miért?
Mert munka, tanulás, család (no nem ebben a sorrendben). Ez tölti ki az időm jó részét.
40 éves fejjel egyetemre járni munka mellett elég idő és energia rabló tevékenység, dehát én akartam hogy így legyen.
Akkor meg minek panaszkodom...